Kataliszt bakancslistája

2017. június 26., hétfő

Tartalomjegyzék

"Bakancslistás" blogomban zenei emlékhelyek után eredtem. Bár az oldal jobb oldalán van egy részletes tárgyszójegyzék (= címkék), amelyek segítségével egészen részletekbe menően kereshetünk a blog tartalmában, készítettem egy gyorsan átlátható teljes tartalomjegyzéket. Szerencsére, a blogspot.hu lehetőséget ad rá, hogy folyamatosan frissítsem, mindig beleírjam, ha új posztot teszek fel.

Kezdjük a fővárossal, kerületenként, majd következnek a megyék. Csak rá kell kattintani a címre, az illető poszt külön ablakban fog megnyílni.

Tállyán, Lavotta János nyomában


                               BUDAPEST

I. Attila út 43. A Petőfi Sándor Gimnázium neves zenetanárai és zenei pályára lépett diákjai

I. Attila út 87. Bartha Dénes zenetörténész lakása

I. Attila út 103. Durkó Zsolt lakása

I. Attila út 107. Ferencsik János lakása

I. Batthyány tér 4. Fehér Kereszt-ház 

I. Batthyány utca 6. Huszka Jenő lebombázott otthona 

I. Bécsi kapu tér 7. Thomas Mann és Bartók találkozásai

I. Bem rakpart 25/A. Márk Tivadar jelmeztervező lakása

I. Clark Ádám tér: Budai Népszínház

I. Corvin tér 8. Budai Vigadó

I. Donáti utca 49. Szabó Ilonka operaénekesnő tragédiája

I. Fő utca 11-13. Andrássy Gyula palotája

I. Fő utca 15. Huszka Jenő utolsó lakása

I. Fő utca 30-32. Budai Zeneakadémia

I. Hess András tér: A Hilton és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium

I. Hess András tér 3. Vörös Sün-ház

I. Horváth-kert: Budai Színkör

I. Hunfalvy utca 4. Veress Sándor lakása

I. Hunfalvy utca 15. Kodály lakott itt

I. Krisztina körút 55. Karátsonyi-palota, Liszt vendég 

I. Krisztina körút 91. Bartók édesanyja lakott itt 

I. Márvány utca 6. Márványmenyasszony vendéglő

I. Országház utca 5. Zichy Géza lakása, Liszt vendég

I. Országház utca 9. A Bartók Archívum első otthona

I. Országház utca 21. Lendvay Márton szobra

I. Országház utca 28. Budai Országháza

I. Pauler utca 2. Dankó Pista gyász-szertartása

I. Pauler utca 17. Kerényi György népzenetudós otthona

I. Szent György tér: Budavár zenéje 1. Mátyás előtt

I. Szent György tér: Budavár zenéje 2. Mátyás udvara

I. Szent György tér: Budavár zenéje 3. Mátyás után

I. Szent György tér: Budavár zenéje 4. Haydn Budán

I. Szent György tér: Budavár zenéje 5. Záróakkordok

I. Szent György tér: Budavár zenéje 6. Nemzeti könyvtárunk

I. Szent György tér 1-2. A Sándor-palota zenei emlékei

I. Szentháromság tér 2. A Mátyás-templom zenéje

I. Szilágyi Dezső tér 4. Bartók Béla lakása 1922-1928

I. Táncsics utca 7. A Zenetudományi Intézet palotája

I. Táncsics utca 24. Reneszánsz táncosok háza

I. Tárnok utca 3. Volkmann Róbert lakása

I. Úri utca 24. Erkel Ferenc lakása az 1850-es években

I. Úri utca 43. Liszt Ferenc jóbarátjának lakóháza

I. Úri utca 44-46. Mikó András operarendező lakása

I. Várfok utca 15/C. Kroó György zenetörténész lakása

V. Aranykéz utca: Wagner és Erkel a pesti kiskocsmában

V. Petőfi tér: Petőfi Sándor szobra

XII. Krisztina körút 17. Bartókné Pásztory Ditta utolsó otthona




BÁCS-KISKUN MEGYE


Baja, Bartók Béla utca 1. Fusz János tanulóévei

Baja, Deák Ferenc utca 1. Türr István Múzeum, Lükő Gábor

Baja, Dózsa György út 18. Sokoldalú emlékhely a bajai zeneiskola

Baja, Jókai utca 19. Éber-emlékház

Baja, Madách utca - Rózsavölgyi Márk lakása

Baja, Oroszlán utca 3. Arany Oroszlán fogadó, Rózsavölgyi Márk

Baja, Rókus utca - Rókus temető muzsikusok sírjaival

Baja, Szent Imre tér 5.  A III. Béla Gimnázium

Baja, Szentháromság tér 6. Bartók bajai hangversenye

Baja, Táncsics utca 17. A legendás hangversenyrendező szülőháza 

Kalocsa, Szent István út 2-4. Nagyszeminárium - Liszt Ferenc látogatása

Kalocsa, Szentháromság tér: Főszékesegyház - Liszt Ferenc látogatásai

Kalocsa, Szentháromság tér 1. Érseki palota - Liszt Ferenc látogatásai

Kecskemét, Kodály tér 1. Vasútállomás - Kodály Zoltán születési helye

Kecskemét, Nagykőrösi utca 35. Kacsóh Pongrác lakása 




 BARANYA MEGYE

 
Mecseknádasd, Liszt Ferenc utca 75. Püspöki nyaralókastély - Liszt látogatásai

Mohács, Szabadság utca 2. Liszt emléktáblája

Mohács, Szepessy tér 6. Püspöki nyaralókastély - Liszt látogatása

Pécs, Jókai tér 6. Elefántos ház - régi színielőadások

Pécs, Király utca 15. Hattyú vigadó

Pécs, Mária utca 2. Régi színház




BÉKÉS MEGYE



Békéscsaba, Andrássy út 1. Színház, Bartók hangversenyei

Gyula, Apor Vilmos tér 7. Erkel Ferenc szülőháza



BORSOD MEGYE

 
Miskolc, Hunyadi utca 52. Déryné utolsó lakása, halála helyszíne

Miskolc, Szent Anna-temető: Déryné sírja

Miskolc-Diósgyőr, Vár utca 24. Déryné lakása

Tállya, Rákóczi utca 1. Temető - Lavotta János sírja

Tállya, Rákóczi utca 10. Maillot kastély - Lavotta János emlékszobája

Tállya, Rákóczi utca 24. Lavotta János halála

Tállya, Rákóczi utca 34. Lavotta-emlékoszlop




 CSONGRÁD MEGYE



Hódmezővásárhely, Bakay utca 24. Várhelyi Endre szülőháza

Szeged, Szentháromság utca 15. Durkó Zsolt szülőháza 

Szeged, Vitéz utca 5. Szeghy Endre lakása
 



FEJÉR MEGYE

Csákvár, Széchenyi utca 31. Földművesek Háry János-előadása

Székesfehérvár, Kossuth utca 15. Pelikán udvar

Székesfehérvár, Szent István tér 5. Bajzáth-ház, a díszletfestő földbirtokos palotája

Székesfehérvár, Városház tér 5. Püspöki palota, Liszt Ferenc látogatása
 


 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

 
Fertőrákos, Fő utca 177. A hercegi kürtös kápolnája

Győr, Bartók Béla út 29. Bartók emlékkő Győrben

Győr, Káptalandomb 1. A Püspökvár zenei emlékei

Győr, Kazinczy utca 20. A krónikás Ecker János háza (Liszt és más muzsikusok látogatóban)

Győr, Király utca 5. A régi Bárány szálló

Mosonmagyaróvár, Mosonyi M. utca: Izraelita temető - Flesch Károly sírja

Mosonmagyaróvár, Szent István király utca 123. Flesch Károly szülőháza

Sopron, Lehár Ferenc utca 5. Lehár Ferenc kisgyermekkori otthona

Sopronhorpács: A kastély zenei emlékei 1. Mátray Gábor

Sopronhorpács: A kastély zenei emlékei 2. Liszt Ferenc




 HAJDÚ-BIHAR MEGYE


Tetétlen, Liszt Ferenc utca 2. Liszt kis háza

Tetétlen, Liszt Ferenc utca 6. Zichy Géza kastélya: Liszt látogatása


Ráadás a tetétleni kastélyhoz másik blogomból: amerikai filmsztár is volt a tulajdonosa :)




 HEVES MEGYE

Eger, Dobó István tér 1. Nyizsnyay Gusztáv szülőháza

Eger, Dobó István tér 8. Reményi Ede lakása diák korában 

Eger, Eszterházy tér 1. Líceum

Szilvásvárad, Szalajka-völgy: Istállóskői barlang - az ősember hangszere




 PEST MEGYE


Fót, Plébániatemplom: Liszt Ferenc látogatása

Vác, Alsóvárosi temető: muzsikus sírok

Vác, Március 15. tér 11. Pikéthy Tibor zeneiskolája

Vác, Migazzi tér 2. Pikéthy Tibor lakása



 SOMOGY MEGYE


Balatonberény, Kossuth utca 14. Bartók Balatonberényben

Kaposvár, Róna hegy: Rippl-Rónai József villája




 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE


Nyíregyháza - Sóstó: Svájci lak, Blaha Lujza

 

 VAS MEGYE



Csepreg, Széchenyi tér 30. Bognár Ignác szülőháza

Sárvár, Sársziget utca: Szent Miklós-templom, Tinódi Lantos Sebestyén hamvai 

Sárvár, Várkerület 1. A sárvári vár zenei emlékei

Szombathely, Ady tér 1. Tűzoltó és orgonista

Szombathely, Fő tér 15. Zöldfa szálló, Déryné

Szombathely, Hollán Ernő utca 4. Muzsikaház

Szombathely, Kálvária utca 10. Koncz János szülőháza

Szombathely, Kálvária utca 47. Bárdos Alice lakóháza

Szombathely, Károli Gáspár tér 4. Tanítóképző, Békefi Antal munkahelye

Szombathely, Kisfaludy utca 9. Zene a Savaria Múzeumban

Szombathely, Petőfi utca 31. Békefi Antal lakása

Szombathely, Szily János utca 1. Zenei kincsek az Egyházmegyei Könyvtárban


 
                                              VESZPRÉM MEGYE


Balatonfüred, Ady u. 13. Pálóczi Horváth Ádám háza, zeneiskola

Balatonfüred, Blaha Lujza utca 4. Blaha Lujza villája

Pápa-Tapolcafő, Tapolcafői utca 65. Csomasz Tóth Kálmán szülőháza

Veszprém, Rákóczi utca 4. Francsics Károly, Auer Lipót

Veszprém, Thököly utca 1. Auer Lipót lakása gyermekkorában

Veszprém, Vár utca 18. Székesegyház - zenei élete a középkortól a 20. század közepéig


A régi Bárány szálló Győrben

Győr, Király utca 5. 




A középkori alapokon a 18. században emelt kétemeletes lakóház 1890 körül nyerte eklektikus homlokzatát.



Cseh süvegboltozatos kapualjából jutunk az udvarra, amelyet északról az egykori várfal határol.



Az épület a 18. században a pápai pálosok beszállóháza volt, később pedig itt működött a Bárány szálló. Ehhez az épülethez kapcsolódnak Győr korai színháztörténeti eseményei. A 18. század végén, az akkor még erősen német kultúrájú városban itt tartották előadásaikat a városban vendégszereplő különböző német színtársulatok.

A 19. században a fogadó kedvelt báli helyszín is volt. Gálos Rezső kutatásai szerint itt lakott Kazinczy Ferenc 1789-ben, amikor meglátogatta Rájnis Józsefet és Révai Miklóst. Barátai hazakísérték őt szállására, és ott éjfélig mulattak vele :)



Források:

Genthon István: Dunántúl. Bp. Képzőművészeti Alap, 1959 (Magyarország műemlékei 1.)
Czigány Jenő: Győr. 2., átd. kiad. Bp. Panoráma, 1974
Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. = Arrabona. A Győri Múzeum Évkönyve. 9. 1967
Győr színészetének vázlatos története. Győr, 1978, Győri Kisfaludy Színház
Bárdos Kornél: Győr zenéje a 17–18. században. Bp. Akadémiai Kiadó, 1980

A "kataliszt" jelzésű fényképeket 2008-ban készítettem

2017. június 22., csütörtök

Wagner és Erkel a pesti kiskocsmában

Budapest V. Aranykéz utca




Valószínűleg már nem rekonstruálható, hogy mostani számozás szerint pontosan hol, de az 1800-as évek második felében volt az Aranykéz utcában egy szerény, "A Pipához" címzett kiskocsma.

Fabó Bertalan írt le Erkel Ferenc születésének centenáriumára kiadott emlékkönyvében egy kis sztorit, amiből kitűnik, hogy a Pipa Erkel egyik törzshelye volt. Próbák és előadások közötti időben többször megfordult ott más művészekkel együtt.
1863 júliusának vége felé, Richard Wagner első magyarországi látogatása idején történt, hogy rendes szokása szerint egy délután Erkel a
Stéger Ferenc
Pipában ült Stéger Ferenccel, a kitűnő tenoristával együtt, amikor hirtelen meglepte őket Wagner. Stéger látta meg őt az ablakon át.
"Mein Seel, da kommt ja der Richard" [Atyám, itt jön a Richard!] kiáltással felugrott, és a megtiszteltetésen csak csendesen mosolygó Erkellel együtt neki ajtót nyitottak. Érdemes hozzáfűzni, hogy Stéger volt az egyik szólistája a Vigadóban megrendezett Wagner-hangversenynek, ahol a szerző vezényletével a Kovácsdalt énekelte a Siegfried-ből és már a próbán elkápráztatta Wagnert. Ehhez képest azért biztosan nem volt ennyire pajtáskodó kapcsolatban a zeneszerzővel, talán csak viccből emlegette úgy, hogy "a Richard" :)

Hallgassuk meg mi is a Kovácsdalt:






Forrás:

Erkel Ferencz emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan. Bp. Pátria, 1910

2017. június 17., szombat

Budavár zenéje 6. Nemzeti könyvtárunk

Budapest I. Szent György tér: Budavári Palota



 



A történeti áttekintés után egy ráadás: a Budavári Palotában található nemzeti könyvtárunk zenei vonatkozásai.

Előtte egy tartalomjegyzék a korábbi posztokról:

1. rész: A palota építéstörténete és a Mátyás király előtti időszak zenei élete

2. rész: Zenei élet Mátyás udvarában

3. rész: Mátyás után a Jagello-kor zenéje

4. rész: Haydn Budán 

5. rész: Záróakkordok 1867-től napjainkig, röviden




Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) 1985 óta a Budavári Palota F épületében, az ún. Krisztinavárosi szárnyban található.


A több, mint két évszázados intézmény megalapítása a hazafias érzésű, felvilágosult arisztokratának, Széchényi Ferenc grófnak (1754–1820) köszönhető, aki 1802. november 25-én nemzetünk pallérozására, anyai nyelvünk virágzására s hazánk történetének igaz ösmertetésére vezető útnak feltalálására nagycenki családi könyvtárát a nemzetnek ajándékozta. A könyvtárat a Helytartótanács már 1804-ben felruházta az úgynevezett kötelespéldány-joggal, amelynek értelmében a magyarországi nyomdák minden termékükből ingyenes példányokat tartoznak beszolgáltatni. A gyarapodást ajándékozás, hagyaték és vásárlás is elősegítette és segíti. Megalapítása óta nyilvános intézmény: anyagát — olvasótermi használattal — rendelkezésre bocsátja mindazoknak, akik művelődés, tanulás, vagy tudományos kutatás céljából keresik fel.
Mint internetes honlapján is olvasható, az OSZK a nemzet emlékezete, minden Magyarországon és az országhatárokon kívül élő magyar ember közös kincse, s egyszersmind az európai– és világkultúra szerves, azt színesítő, gazdagító része.

Zenei tárgyú dokumentumai elsősorban a SZÍNHÁZTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ÉS ZENEMŰTÁRban összpontosulnak, amely az épület VI. szintjén, az északi rész nyugati oldalán helyezkedik el. Ha az Oroszlános udvar felől lépünk az épületbe, rögtön az ötödik szinten vagyunk, így csak egy emelettel kell feljebb sétálnunk a fehér márvány díszlépcsőn.
 
A ZENEMŰTÁR az intézmény egyik legrégibb különgyűjteménye. Megalakulásának indítékát az adta, hogy 1904 és 1912 között a nemzeti könyvtárba került az 1893-ban elhunyt Erkel Ferenc hagyatéka. A könyvtár zenei dokumentumaiból 1924-ben Isoz Kálmán főkönyvtáros alakította ki a Zeneműtár különgyűjteményét. Az évtizedek múlásával a tár funkciói, elvégzendő feladatai folyamatosan bővültek, és mára a zeneművek valahai tára összetett feladatokat ellátó osztállyá lett, mely hagyományaira építve a harmadik évezred követelményeinek igyekszik megfelelni.
A törzsállomány zeneművekből, kéziratos és nyomtatott kottákból, illetve zenei tartalmú hangfelvételekből áll. Ezt egészítik ki a prózai hangfelvételek, a fényképek, a zenetörténeti, zeneelméleti tartalmú kéziratok, valamint a szerzői hagyatékok és a 6500 kötetes szakkönyvtár.
A Zeneműtár több, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő gyűjteményrészt mondhat magáénak. Ezek közül időben az első a Bártfai gyűjtemény. Az észak–magyarországi Bártfa város (ma Bardejov, Szlovák Köztársaság) Szent Egyed–templomának gazdag, kéziratokból és nyomtatványokból álló kottatára az 20. század első évtizedében került az OSZK-ba. A több mint hetven szólamkönyvből álló tár alapján a kutató átfogó képet alkothat a 16–17. századi Magyarország városi zeneéletéről.

A Bártfai Gyűjtemény két lapja


Kiemelkedő jelentőségű a Haydn–gyűjtemény. E dokumentumegyüttes az egyetemes zenetörténet klasszikusa, Joseph Haydn műveinek mintegy 100 eredeti kéziratát, azok korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza. Szorosan kötődik hozzá az Esterházy–archívum, amely a hercegi család levéltárából származó kottákból, iratokból, a Haydn személyéhez fűződő dokumentumokból illetve az Esterházy "Fényes" Miklós herceg által meghozatott 18. századi operagyűjteményből áll. E dokumentumok az OSZK Zeneműtárát a világ legértékesebb Haydn–gyűjteményévé emelik.

A 19. századi magyar zene kutatója is bőséges korabeli forrásra lelhet a Zeneműtárban. Tanulmányozhatók itt Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni szerzeményei, többek között a verbunkos-irodalom legfontosabb forrása, a Magyar nóták Veszprém vármegyéből füzetei. Itt őrzik a neves magyar romantikus zeneszerző, Mosonyi Mihály hangjegyes kéziratainak és művei első kiadásainak jelentékeny részét.

A Liszt Ferenc gyűjtemény az európai és a magyar zenetörténetben egyaránt vezető szerepet játszó komponista 47 eredeti kéziratát, mellette számos, a zeneszerző keze vonását megörökítő korrektúrapéldányt, nyomtatványt és levelet őriz. Emellett Liszt–levelek az OSZK Kézirattárában is vannak.
Tanulmányozható a Zeneműtárban Erkel Ferenc valamennyi operakézirata, teljes szerzői életműve. Az Erkel-hagyaték másik része, a levelek és nyomtatványok a Kézirattár állományába tartoznak.

Erkel Himnuszának kézirata, vegyeskari változat


Különösen jelentős az a dokumentum–együttes, mely Goldmark Károly életművének kutatását teszi lehetővé.
 
Kiemelkedő a 20. századi gyűjtemény is, mert a Tár vezetősége a kezdetektől fontosnak tartotta, hogy kortárs művészek kompozícióival gyarapítsa állományát. Ennek a munkának eredményeként a látogatók ma itt tanulmányozhatják mások mellett Bárdos Lajos, Hubay Jenő, Kacsóh Pongrác, Kósa György, Reinitz Béla, Siklós Albert, Szabó Ferenc kéziratait, Szőke Péter zenei–ornitológiai, valamint Volly István népzenei gyűjteményét.

A Hangarchívum mintegy 100 viaszhengert, 15.300 darab 78-as fordulatszámú hanglemezt, 13.000 mikrobarázdás lemezt, 5.000 db hangkazettát és 6.000 CD-t őriz. Döntő többségük Magyarországon az 1900-as évek óta kereskedelmi forgalomba került zenei felvételeket tartalmaz, illetve valamilyen magyar vonatkozással bír. Lefedi a magyarországi zenei élet csaknem teljes palettáját mind történetiségében, mind az egymás mellett élő zenei stílusok és irányzatok terén. Ugyanakkor tükre a 20. század hatalmas technikai–technológiai fejlődésnek az első fonográf viaszhengerektől a digitális hangfelvételekig. Köztük legendás nagy előadóművészek — többek között Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, Szigeti József, Földes Andor, Széll György, Reiner Frigyes, Fricsay Ferenc — archív felvételei is hallgathatók.

A Zeneműtár mellett jelentős zenei jellegű dokumentumok találhatók az OSZK más különgyűjteményeiben is.
A KÉZIRATTÁR anyagát elsőnek a zenetörténészként is kiváló Mátray Gábor rendezte még az 1860-as években.
Középkori anyagából kiemelkedik a zenetörténeti jelentőséggel is bíró, bár csak szövegesen leírt Ómagyar Mária–siralom, amelyet a Leuveni–kódex őrzött meg. Itt van a Halotti beszédet is tartalmazó Pray–kódex, amely egyúttal a magyar vonalrendszeres hangjegyírás első megmaradt emléke. A Felvidékről származó ún. Zsigmond–kori töredék a 15. század első felének hazai többszólamúságát dokumentálja.
 
A Mátyás-graduále
Mátyás könyvtárából 35 corvinát őriznek itt. Vitatott, hogy a felbecsülhetetlen értéket képviselő Mátyás–graduále corvinának tekinthető-e, mivel helye valószínűleg nem Mátyás könyvtártermeiben volt, hanem a királyi kápolnában. A többi corvinától eltérően nemcsak címlapján, hanem belsejében is gazdagon illusztrált egyházi énekeskönyv az egyházi év második feléhez — a nagyszombattól a pünkösd utáni 24. vasárnapig terjedő időszakhoz — tartozó misék változó énekeit tartalmazza. Elképzelhető, hogy egy legalább háromkötetes énekeskönyv második kötete lehetett.

A 16. század végén kibontakozó, a 17. század végén és a Rákóczi–szabadságharc idején felvirágzó magyar nyelvű énekköltészet dokumentumai közül a Kézirattár őrzi a Balassi–kódexet, a Bölöni–kódexet, az Eperjesigraduált, a Thököly–kódexet, a Mátray–kódexet, a Komáromiénekeskönyvet, a Szentsei–daloskönyvet. A 20. századi magyar zene– és előadó–művészet vonatkozásában Csenki Imre, Dohnányi Ernő, Ferenczy György, Hubay Jenő, Rösler Endre hagyatékai állnak a kutatás rendelkezésére.
A nemzeti értékű forrásanyag mellett a Kézirattár értékes nem magyar kötődésű dokumentumokkal is rendelkezik. Közülük zenei vonatkozású a 13. század végéről származó ún. Budapesti Dalkézirat három illusztrált kódexlapja a Kürenbergi lovagköltő és más minnesang énekesek illusztrált szövegeivel, a 20. századból pedig Pablo Casals levelei.

A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI TÁR az ország legnagyobb magyar színházi forrásgyűjteménye. Olvasóterme közös a Zenei gyűjteménnyel. Gyűjti mindazokat a könyvtári jellegű dokumentumokat, amelyek összefüggnek a magyarországi, illetve a határon kívüli magyar vonatkozású színjátszással. Állománya különböző alcsoportokra oszlik.
A közel 50.000 kötetet számláló SZÖVEGKÖNYVTÁR 40.000 magyar és 10.000 külföldi, illetve idegen nyelvű szövegkönyvet őriz. Itt vannak az Esterházyak könyvtárából származó 18–19. századi librettók, valamint más színházak mellett a Nemzeti Színház, a Népszínház és az Operaház műsorkönyvtára.
 
A megközelítőleg 400.000 egységből álló SZÍNLAP– ÉS APRÓNYOMTATVÁNY GYŰJTEMÉNYben a különböző színházak zenés előadásainak plakátjai, színlapjai is megtalálhatók. Itt őrzik például az első magyar énekesjáték, a Pikko hertzeg és Jutka Perzsi 1793-as bemutatójának kétnyelvű színlapját vagy Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára ősbemutatójának plakátját.

A Pikko hertzeg kétnyelvű színlapja

A GRAFIKAI ÉS SZCENIKAI GYŰJTEMÉNY a prózai színjátszás mellett áttekintést nyújt az eszterházi kastélyszínházban Haydn által bemutatott dalművek díszlet– és jelmezterveitől a 20. századi jeles magyar szcenikusok munkásságáig.
A mintegy 180.000 egységből álló FOTÓGYŰJTEMÉNY a fényképezés kezdeteitől tartalmaz színházi fényképeket, köztük az Operaház előadásairól és művészeiről is. Az 1980-as években ide került három világhírű magyar énekes, Závodszky Zoltán (1892–1976), Anday Piroska (1903–1977) és Rösler Endre (1904–1963) gyűjteménye.




Források:

oszk.hu
Magyar kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Bp. Kossuth, 1999
Magyarország zenetörténete I. Középkor. Bp. Akadémiai Kiadó, 1988
Magyarország zenetörténete II. 1541-1686. Bp. Akadémiai Kiadó, 1990
Képes magyar zenetörténet. Bp. Rózsavölgyi és Társa, 2004

2017. június 15., csütörtök

Sokoldalú emlékhely a bajai zeneiskola

Baja, Dózsa György út 18.
Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola





Az egyemeletes Kliegl–ház 1817-ben épült klasszicista stílusban. 1983 óta ez a bajai zeneiskola otthona.





A bajai születésű Kliegl József (1795–1870) nyomdász és feltaláló volt, akit hányatott élete sokfelé elsodort. 1835 körül nyomdai szedőgépet konstruált. Anyagi nehézségek miatt a gép csak részleteiben készülhetett el, de az is elveszett, csupán egy részletrajz maradt fenn. Az alapötlet nyomán viszont világszerte megindult a nyomdai szedőgépek tökéletesítése. Hasonló sorsra jutott a hegyi pályára alkalmas gőzmozdony terve, erről Petőfi Sándor is írt naplójában.
Klieglnek zenei vonatkozású találmánya is volt: olyan hangjegyíró gépet készített, amely zongorára szerelve egy óraművel forgatott hengerre felrajzolta azt a hangjegyet, amelyet a zongora billentyűjén leütöttek. Mivel ez kisebb tömegű gép volt, maga is el tudta készíteni a prototípust, amelyet Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is kipróbált. A gép a Nemzeti Múzeumba került, onnét azonban nyoma veszett... Minderről ITT, a bajai könyvtár honlapján részletesebben is olvashatunk.

Kliegl Józsefről Baján utcát neveztek el. Emlékművét, amelyet a ferences templom oldalánál lévő parkban helyeztek el, ükunokája, Kliegl Sándor szobrászművész készítette.

A bajai zeneiskola az ország legrégibb zeneiskolái közé tartozik. Az 1926-ban létrejött Liszt Ferenc Zenei Kör alapította 1929-ben. Első igazgatója Karig Emil nyugalmazott tanítóképző intézeti tanár volt, aki 1929-től 1944-ig vezette.



Az első évtizedben ideiglenes helyeken működtek, majd 1938-ban a város megvásárolta az akkor Haynald, ma Táncsics Mihály utca 8. számú épületet a Liszt Kör, illetőleg a zeneiskola székházául. Az egyre fejlődő iskola később kinőtte első állandó otthonát, s 1983-ban költözött át mai helyére, a Kliegl–házba.

Az aulában 2005. június 5-én avatták fel a bajai születésű Lukin László (1926–2004) emléktábláját.




Édesapja a polgári fiúiskola nagy tiszteletben álló tanára volt. Első zongoraleckéit édesanyjától kapta. A zene már diákkorában nagy szerepet játszott életében: a ciszterci III. Béla Gimnázium diákja volt, amikor 1942-ben a cserkészújságba cikket írt Kodály Zoltánról, amit el is küldött a zeneszerzőnek, s nagy örömére egy dedikált kottát kapott viszonzásként.
A kiváló zenepedagógus és karnagy mindvégig megőrizte kapcsolatait szülővárosával, ahova gyakran visszatért rendhagyó énekórákat tartani, hangversenyeket vezetni. A város 1989-ben díszpolgári címmel tüntette ki. A 79. évében elhunyt Lukin László a bajai Rókus–temetőben  nyugszik. Ének-zenei általános iskola viseli nevét.


Források:

http:liszt.baja.hu
Kliegl József. = http://bajaikonyvtar.hu/bek/banati/kliegl.htm
Lukin László. = www.lukinbaja.hu

A fényképeket 2007-ben készítettem

2017. június 13., kedd

Tűzoltó és orgonista

Szombathely, Ady tér 1. 
Szombathelyi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság






A Tűzoltóság épületén Barabás István emléktáblája olvasható.


Forrás: alon.hu




A sokoldalú, tanítóképzőt végzett Barabás István (18551936) egyházi zenét is tanult a bécsi zeneakadémián, miután Grazban tűzoltói és tűzrendészeti ismereteket szerzett. 1876-tól Vasváron működött orgonista–kántorként és iskolaigazgatóként, ahol 1883-ban tűzoltóegyesületet alapított. A taktikai tűzvédelem szakembereként Vasváron kívül több falut mentett meg a teljes pusztulástól.

Híres volt művészi orgonajátékáról, s a pécsi Angster cég számára több manuális orgonát tervezett. Dolgozott a megyei sajtónak és országos szaklapoknak, mellette szerkesztője volt a Kántorok Lapjának. Több ima- és énekes-könyv kiadása is fűződik a nevéhez (Gyászénektár, Szent koszorú, Énekgyöngyök).

Miután Vasváron nyugdíjba ment, Szombathelyen telepedett le, ahol tűzrendészeti felügyelőként még egy évtizedig dolgozott. 1936-ban hunyt el.  


Források:

Emléktábla Barabás Istvánnak. = Vas Népe 1996. dec. 19.
wikipedia.org
http:/lexikon.katolikus.hu
vasidigitkönyvtár.hu/arcképcsarnok
névpont.hu

2017. június 11., vasárnap

Budavár zenéje 5. Záróakkordok

Budapest I. Szent György tér: Budavári Palota





Aki szeretné megnézni az előző posztokat, itt találhatja őket:

1. rész: A palota építéstörténete és a Mátyás király előtti időszak zenei élete

2. rész: Zenei élet Mátyás udvarában

3. rész: Mátyás után a Jagello-kor zenéje

4. rész: Haydn Budán


A várpalota nagyobb arányú továbbépítésére az 1867-es kiegyezés után mutatkozott igény, amelyet a környék rendezése után 1885-től Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos vezetésével végeztek. Ekkor készült el a ma F-fel jelölt krisztinavárosi Ybl–szárny, majd a Szent György tér felőli oldalon az északi, ma A-val jelölt Hauszmann–szárny.

A dunai frontján 304 méter hosszú, végeláthatatlan teremsorokkal ékes krisztinavárosi palotaszárny első emeletének Dunára néző oldalán rendezte be Hauszmann a császári lakosztályt (később itt volt Horthy Miklós lakosztálya és kormányzói hivatala). A második emeleten páncéltermet alakítottak ki a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzésére.

A Krisztinavárosi szárny 1900 körül

Hauszmann a Mária Terézia–palotát is átalakította. A Szent György tér felől hozzáépített északi szárny emeletére tervezte meg a reprezentatív, két emelet magasságú Báltermet a hozzá csatlakozó Buffet–csarnokkal. Így egy 200 méter hosszú teremsor keletkezett.

A Buffet-galéria

A kiegyezés utáni években Liszt Ferenc többször is járt a palotában, többnyire olyankor, amikor itt tartózkodott az uralkodó. 

Liszt-könyvében Watzatka Ágnes így foglalta össze e látogatásokat:

1869. április 25-én ebédre volt hivatalos, majd Erzsébet királyné előtt zongorázott. 1873. november 28-án délelőtt Liszt részt vett a Ferenc József trónra lépésének 25 éves évfordulóján rendezett audiencián. Másnap este az uralkodó fogadást tartott, amelyre a zeneszerző is hivatalos volt. A fogadás után Liszt az itt tartózkodó Konstantin Hohenlohe herceg lakosztályában vacsorázott és zongorázott. 1877. január 21-én ismét a királyi palotában járt udvari fogadáson.

Az alábbi kép Liszt egy Vigadó-beli koncertjét örökíti meg, amelyen jelen volt a királyi pár és Rudolf trónörökös:




A palota az Ybl és Hauszmann által továbbépített formájában maradt fenn a második világháború végéig, amikor gyakorlatilag romhalmazzá változott. Berendezéséből, műkincseiből rövid, ám gyászos regnálása idején Szálasi tizennyolc vagonnyi értéket külföldre szállíttatott.

Forrás: Fortepan



A várpalota területén 1946-ban kezdték meg a középkori maradványokat feltáró ásatásokat, majd évtizedeken keresztül, több szakaszban folyt az újjáépítés, amelynek eredményeképpen az egyszerűsített formában helyreállított épületszárnyak a magyar kultúra és művészet otthonává váltak.

A történeti áttekintés után legközelebb egy ráadás következik: a Budavári Palotában található Országos Széchényi Könyvtár zenei vonatkozásait próbálom meg összefoglalni.


Források a teljes sorozathoz:

Zolnay László: A budai Vár. Bp. Gondolat, 1981
Gerő László: A helyreállított budai Vár. Bp. Műszaki Kiadó, 1980
Kollányi Béla: Az újjáépült Budavári Palota. Bp. Műszaki Kiadó, 1990
Gerő László: Mátyás király budai palotája. Kiskőrös, de Csejte Kiadó, 1994
Jankovich Júlia: Budavári kapuk, falak. Bp. Magvető, 1974
Magyar kódex 2. Lovagkor és reneszánsz. Bp. Kossuth, 1999
Magyarország zenetörténete I. Középkor. Bp. Akadémiai Kiadó, 1988
Magyarország zenetörténete II. 1541–1686. Bp. Akadémiai Kiadó, 1990
Képes magyar zenetörténet. Bp. Rózsavölgyi és Társa, 2004
Legány Dezső: A magyar zene krónikája: zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Bp. Zeneműkiadó, 1962
Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból. Bp. Magvető, 1977
Zolnay László: Fény és árnyék a középkori Magyarországon. Bp. Kozmosz, 1983
Zolnay László: Mozaikok a magyar újkorból. Bp. Kozmosz, 1986
Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp. Gondolat, 1975
Farkas Márta, Sz.: Mátyás király udvarának zenéje. Ismertető a Camerata Hungarica együttes hanglemezéhez. Hungaroton, SLPX 11844
Falvy Zoltán: Magyar udvarok zenéje. Ismertető a Camerata Hungarica együttes hanglemezéhez. Hungaroton, SLPX 12896
Zoltán József: A barokk Pest–Buda élete: ünnepségek, szórakozások, szokások. Bp. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1963
Kereszty István: A fővárosi hangversenyek története 1919-ig. = A magyar muzsika könyve. Bp., 1936
Sebestyén Ede: József nádor és Pavlova Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. - Haydn és Beethoven Budán. = Tanulmányok Budapest múltjából VII. Bp. 1939
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011