Kataliszt bakancslistája

2017. augusztus 18., péntek

Liszt Ferenctől az Illés együttesig

Budapest V. Ferenciek tere 7.




A mai Ferenciek bazára helyén az 1700-as évek elejétől 1876-os lebontásáig ferences kolostor állt. Egyemeletes tömbje értékes építészeti együttest alkotott a ma is létező ferences templommal.

A tér a kolostor idejében
A tér a Ferenciek bazára felépülése után

Az egykori kolostorban gyermekkorától kezdve többször is megfordult Liszt Ferenc, akit egész életében bensőséges kapcsolat fűzött a ferences rendhez.
Édesapja, Liszt Ádám ifjúkorában a nagyszombati ferenceseknél volt novícius; amikor a csodagyermek Liszt 1823-ban fellépett a pesti Hét Választófejedelem fogadóban (a Pesti Színház helyén volt, ma Váci utca 9.), édesapjával látogatást tettek a kolostorban, ahol Liszt Ádám egykori novíciustársa, Wagner József Kapisztrán volt a rendfőnök.
1840 januárjában, amikor Liszt mint európai hírű zongoravirtuóz történelmi jelentőségű koncertjeit adta Pesten, a szakadatlan ünnepségek közepette sem feledkezett meg a pesti ferencesekről, s utolsó pesti estéjét (január 14.) az ő körükben töltötte a kolostorban, ahol még mindig Kapisztrán atya volt a gvárdián. Felidézték gyerekkori látogatását: Liszt név szerint kérdezte az akkor megismert szerzeteseket és emlékezett arra is, hogy gyerekként néhányuk kordájával (kötél-övével) játszott... Elkomorult, amikor a páter gvárdián halott apjára emlékeztette: lelkét megérintette annak neve, ki már a sírban porladt. Mindezt a szemtanú Gasparich Kilit szerzetes rögzítette az utókornak (beszámolója a Társalkodó 1840. január 18-i számában jelent meg), aki úgy vélekedett, hogy ittléte során a vendég teljesen feloldódott és megfeledkezett ünnepelt zongoraművészi mivoltáról. Látogatásának végén Liszt meghatottan vett búcsút a köréje sereglett atyáktól és megígérte, hogy nem feledkezik meg róluk.
Ígéretét be is tartotta, s többször meglátogatta a templomot és a kolostort; így 1856. szeptember 13-án is, amikor kérvényezte, hogy konfráter lehessen. A konfraternitás lelki testvérületet jelent: a konfrátert a ferences rend a tagjai közé iktatja és a rend egyetemes lelki javainak részesévé teszi. A szertartásra 1858. április 11-én a szomszédos templomban került sor.
Már idősen, egy 1883-ban kelt levelében pedig a következőket írta Carolyne Wittgensteinnek Liszt:
Több mint tizenöt éve azt kívántam Budapesten, halotti ágyamon öltsék fel rám Assisi szent Ferenc harmadrendjének ruháját. Akkor ki is szabattam azt az öltözéket a magam méretére a ferencrendiek budapesti kolostorában. Ha elveszett volna, ugyanolyan újat szabatni bárhol halnék is meg nem lenne nehéz ...


A régi kolostorépületet 1876-ban lebontották, a helyén álló, Ferenciek bazára néven ismert épületet 1877-ben építették Frey Lajos tervei szerint neoreneszánsz stílusban.

Forrás: pestiferences.ofm.hu


Liszt járt az utódépületben is, ahol többek között termet bérelt a Fővárosi Iparosok Köre; benne alkalmanként hangversenyeket tartott a magyar zeneművészek segély- és nyugdíjegylete. Az 1880-as évek első felében, amikor növendékei is játszottak, az egylet többször meghívta Lisztet, tiszteletbeli taggá is avatták.

Már 1877-ben étterem nyílt a bazárépületben, mely hamar népszerűvé vált a pesti polgárok körében. 1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg. Nekik köszönhető az étterem egyedülálló neogót belső tere. Azonban nem tudtak megküzdeni a gazdasági válsággal és üzletüket kénytelenek voltak bérbe adni Károlyi Lászlónak, ő adta a helynek a Kárpátia nevet.

 
Forrás: étterem.hu/kárpátia


A Kárpátia sörözője az 1965-ben alakult Illés együttes törzshelye lett, így a magyar rock egyik bölcsőjének nevezhető. 2010-ben az együttes kedvenc boxánál emléktáblát avattak:

Forrás: művész-világ.hu


Kiállították Barcsik Géza színes tűzzománc portréit a zenekar tagjairól, akik közül ketten Illés Lajos és Pásztory Zoltán akkor már csak műalkotás formájában lehettek jelen...



Források:

Adalékok a Belváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1993
Dömötör Zsuzsa – Kovács Mária – Mona Ilona: Liszt tanulmányok. Bp. Zeneműkiadó, 1980
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869–1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874–1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Walker, Alan: Liszt Ferenc 1. A virtuóz évek 1811–1847. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Bucsi László: Liszt és a magyar ferencesek. = Magyar Zene 1987. 1.
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel
Pereházy Károly: A régi belváros. Bp. Képzőművészeti Kiadó, cop. 1982
http://www.karpatia.hu/hu/toertenelem

1 megjegyzés: