Kataliszt bakancslistája

2017. augusztus 26., szombat

A pesti Angol Királynő

Budapest V. Deák Ferenc utca 1.





A mai Deák Ferenc utca 1. — Türr István utca 8. — Apáczai Csere János utca 9. számú épületek által határolt területhez a magyar vendéglátás történetének két kiemelkedő intézménye kötődik.


Az Apáczai Csere János utca felől ma így látja a helyet a Street wiev


Közülük időben az első a Kemnitzer, vagy másik nevén Márványos kávéház, mely Kemnitzer János szerencsejátékból meggazdagodott tímármester 1792-ben épült kétemeletes monumentális lakóháza földszintjén működött. Korabeli leírások szerint nem akadt párja Európában.

Wasquez rajza, 1836 (balra a Redout, az első Vigadó látszik)


Gróf Hoffmannsegg így számolt be tapasztalatairól:

... már az előszoba, mindjárt a bemenetelnél pompás! Egy kis négyszögű terem ez, hossza-szélessége 15 lépés lehet, négy bolthajtással, melyek a terem közepére állított négy oszlopon nyugszanak. Úgy az oszlopok mint a falak és boltozat márványból vagy márványt utánzó gipszből vannak. A négy bolthajtásról négy új divatú kristálygyertyatartó függ. ... Egy gazdag díszítésű kályha harmonikusan egyezik meg egy hasonló nagyságú faliórával ... Az egyik oldalban van a büffé, ahol, mivel a négyszög oldalát áttörték, láthatja az ember, hogy miképp sütnek-főznek. Emellett egy fülkében ül egy választékosan öltözött fiatal hölgy, kedves kis íróasztal van előtte és beszedi a pénzt.

Tehát már a látványkonyhát is feltalálták 😏 Sőt, biliárdtermei közül az egyiket a nemdohányzóknak tartották fenn, úgyhogy mai szemmel is egészen korszerűnek lehetett mondani.

A Kemnitzerben működött az irodalmi törzsasztalok őse: Kármán József itt gyűjtötte maga köré az írókat és itt korrigálta a szerkesztésében megjelenő Uránia folyóirat kéziratait. Járt ide Kisfaludy Károly és Déryné Széppataki Róza is.

Az 1838-as nagy pesti árvíz, amely itt törte át a töltést, teljesen elárasztotta és tönkretette a kávéházat. Bérlője, Bartl János az épületet, erős alapfalainak felhasználásával, szállodaként újította meg. 1839-ben már meg is nyílt, s az akkoriban megkoronázott Viktóriáról nevezték el Angol Királynő, illetve eredetileg Angol királyné szállodának.

1845-ben, már Angol Királynő-ként, Alt Rudolf metszetén

Az új szálloda is európai hírességgé vált vörösmárvány lépcsőivel, fehér, aranyozott oszlopaival és mahagónifával borított falaival. 1849-ben azonban ismét nagy csapás érte: Hentzi generális bosszúból rommá lövette az egész dunaparti szállodasorral és az első Vigadóval együtt. Hamvaiból hamarosan ismét újjászületett: 1850-ben Hild József építette újjá, s ismét régi fényében működött.

Ilyen volt az átépítés után: Alt Rudolf metszete, 1852

Bútorait angol mesterek készítették, a Thonet–cég itt helyezte el Magyarországon korábban ismeretlen, jellegzetes hajlított bútorait. "Fejedelmek lakóhelyének" nevezték, mert — az első emeleti előcsarnok falában elhelyezett emléktáblák szerint — lakott benne királynő, császár, sah, cár, trónörökös. A magyar történelemben azáltal vált legendás hellyé, hogy tizenöt éven át, majdnem haláláig itt élt Deák Ferenc, s itt tárgyalt a kiegyezés előkészítése idején a bécsi udvar megbízottaival.

A szálloda vendégei között híres muzsikusok is voltak.
Itt szállt meg Hector Berlioz, amikor 1846 januárjában Magyarországon járt, s Rákóczi indulójával örökre beírta magát a magyarok szívébe.
Itt lakott 1846-os, második pesti látogatásakor Liszt Ferenc. Hajóval érkezett Bécsből április 29-én, s a kikötőből sokezer főnyi tömeg kísérte az Angol Királynőbe. Este Erkel Ferenc vezetésével a Nemzeti Színház muzsikusai szerenáddal köszöntötték a szálloda előtt. Második hangversenye után, amikor Schodelné Klein Róza, a Nemzeti Színház kiváló operaénekesnője ebédet adott Liszt tiszteletére, Liszt estefelé meghívta a társaságot szállodájába, ahol még csárdásokat is zongorázott, hogy a jelenlévők táncolhassanak. Tetszett neki az itteni, Farkas Jancsi vezette cigányzenekar játéka, akiknek tiszteletjegyet biztosított koncertjére. 1857-ben, amikor Esztergomi miséjének bemutatójára érkezett Pestre, szintén az Angol Királynőben szállt meg. 1870 karácsony tájékán újra járt itt, Deák Ferencet látogatta meg. Találkozása a nagy államférfival jelentősen hozzájárult, hogy hamarosan egészen szorossá fűzze kötelékeit Pesttel és létrejöhessen a magyar zeneakadémia.
Richard Wagner is volt a szálloda vendége 1863 júliusában, első pesti látogatásakor.
Adelina Patti, a világhírű olasz koloratúrszoprán pesti vendégszereplésekor kíséretével együtt majdnem egy egész emeletet elfoglalt. A korabeli sajtó szerint a szép énekesnő kristálytiszta hangja és mesés gyémántjai elkápráztatták Pestet, s féltékeny férje sem akadályozhatta meg, hogy virágözönnel árasszák el fényűző lakosztályát.

Az Angol Királynő az 1900-as évek elejétől kezdte elveszíteni népszerűségét, amikor az eléje épített luxushotelek sora elvette Dunára nyíló panorámáját és felülmúlta kényelmét. 1916-ban megszűnt; épületét, amelyben ezután a Pénzintézeti Központ működött, az 1940-es években lebontották. A ma helyén álló épület Deák Ferenc utcai oldalán 2003-ban emléktáblát állítottak. Domborműve Fekete Tamás munkája.

ITT ÁLLT AZ ANGOL KIRÁLYNŐ SZÁLLODA, 
AMELYNEK TÖBB MINT HÚSZ ÉVEN ÁT LAKÓJA VOLT
DEÁK FERENC
AZ ELSŐ FELELŐS MAGYAR KORMÁNY
IGAZSÁGÜGY-MINISZTERE
A KIEGYEZÉS SZELLEMI ATYJA
 



Források:

Rokken Ferenc: A hajdani Angol királyné-szálloda és az első dunaparti sétány. = Tanulmányok Budapest múltjából 1. Bp. Székesfőváros, 1932
Konrádyné Gálos Magda: Pest–budai szállók emlékeiből 2. = Budapest 1974. 9.
Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Prahács Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka. = Zenetudományi tanulmányok VII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1959
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve. Bp. Akadémiai Kiadó, 1958
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Angol Királynő szálló. = egykor.hu
Budapest lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1993
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp. Zeneműkiadó, 1986

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése